#51. Alakul a molekula

Lassan két hónaposak lesznek a palánták, de nem sokat tudtam írni mostanában. Ennek fényében egy kis összefoglalóval jelentkezem az elmúlt hónapok történéseiről. A 100 magból összesen 89 csírázott, ami viszonylag jó aránynak mondható, de az is biztos, hogy jövőre már nem ezzel a kőzetgyapotos módszerrel fogok csíráztatni. Hogy miért? Mert ugyan a csírázáshoz nagyon ideális közeg, de azután, hogy a növény kibújt a földből gyakorlatilag 2 hét alatt - ha nem hamarabb - elfogyasztja az összes tápanyagot, ami ebben a kis kőzetgyapot kockában leledzik. Ez az idő pedig szinte arra sem elég, hogy az összes mag kicsírázzon. Tehát akik elsőnek csíráztak azoknak sokkal hamarabb elfogy a tápanyag és képtelenek fejlődni míg át nem kerülnek nagyobb helyre. A másik nagy hátránya, hogy viszonylag hamar kiszárad. Ezzel jól pórul is jártam mert többször is volt olyan, hogy némelyik kocka már kiszáradt míg mások még nedvesek voltak. Pár magonc így a dehidratáció végzetes állapotába jutott. Ha jól számolom 3 palántát vesztettem ennek köszönhetően, de vannak akik még most az átültetés után is megszenvedik a hatásait. Így a majd 90%-os túlélési arány leugrott 85% közelébe, ami már nem tökéletes.

Még átültetés előtt

Ennek fényében a jövőre nézve hanyagolni fogom a kőzetgyapotot mint csíráztató közeget és én is az előcsíráztatás és rögtön földbe ültetés mellett teszem le a voksot. Ezt többen is használják chilis berkekben (pl.: Gabko chili vagy Danka chili) és eddig senki nem csalódott benne. Szóval a különböző csíráztató közegek kipróbálásának időszaka lejárt. Ugyan a tőzegkorongok tavaly és a kőzetgyapot idén sem bizonyult rossz választásnak, de ennél még kell lennie jobbnak.

A kicsírázott csapat

A jelenlegi állapot

A palántákat március végén ültettem át először és ekkor kezdtem el velük két kísérletet is.

1.: A fényhőmérséklet hatása a palánták növekedésére:
Ebben a kísérletben arra vagyok kíváncsi, hogy vajon a palántaneveléshez leggyarkrabban használt hideg fény (6500K) valójában a lehető legproduktívabb? Két kezelési csoportot különítettem el: a chilik egyik fele három hideg fényű (6500K) energiatakarékos izzó alá kerültek, míg a másik fele két hideg fényű (6500K) és egy meleg fényű (2700K) izzó alá. Előbbeik így színhőmérséklet szempontjából egysíkúbb megvilágítást kapnak, míg utóbbiak kevert spetrumú fényből táplálkozhatnak. A paprikákat igyekeztem úgy válogatni, hogy a két csoportba lehetőleg vegyesen kerüljenek kisebbek és nagyobbak egyaránt. Megmértem a kezdeti magasságukat és első leveleik átmérőjét. Ezt a kísérlet közben és végén is meg fogom még mérni így kiderülhet melyik csoport nőtt gyorsabban. Sajnos idő hiányában nem fognak sokat a különböző fényforrások alatt tölteni, ezért lehet hogy nem fogok egyértelmű eredményeket kapni, de mindenképp érdekes lehet.

2.: Ültetőedények hatása a növekedésre:
Ebben a kísérlet szintén két kezelési csoportot különítettem el. Míg a palánták felét 2 dl-es műanyag poharakban helyeztem el, addig másik felüket palántanevelő tálcákba tettem. Ezeknek az űrtartalma szintén körülbelül 2 dl. Itt is ugyanazokat a paramétereket fogom mérni mint az előző kísérletben, de nem várok érdemi különbséget.

A két kezelés: balra a poharas jobbra a tálcás csoport

A másik ok amiért nem hiszem, hogy a kísérletek különösebb eredményt hoznak az az, hogy idén 31 fajta chilivel próbálkozok amik 5 fajba sorolhatók. Ezeknek mind eltérő a növekedése, leveleinek szerkezete, mérete, formája stb. így elég nagy a szórás, ami ront az értékelhetőségen. Jövőre már más kísérleteket tervezek, de azokat biztos hogy kevesebb fajtával fogom végezni.

Kezdenek növekedni, egyre több a levél

A közeljövőben jön egy tudományos ismeretterjesztő bejegyzés is, aminek témája a chilik származása lesz. Vajon hol született ez a sikeres fűszernövény, merre lehet bölcsője? Mikor használták először az emberek és, hogy hódította meg a világot? Kiderítem honnan jöttek és hogyan lettek a világ egyik legelterjettebb zöldség- és fűszerféléje! Érdemes követni! ;)